1. Az embernek és a zsiráfnak ugyanannyi nyaki csigolyája van

Bár lehetetlennek tűnik, mégis a 2-3 méteres nyakhosszúságú zsiráfok és a 10-12 cm-es nyakhosszúságú emberek egyaránt 7 db nyaki csigolyával rendelkeznek.

Ám amíg az ember nyaki csigolyatestének magassága 1 cm körül van addig a zsiráf nyaki csigolyateste a 25 cm-t is eléri.

2. A gerinc első csigolyáját egy görög titánról nevezték el

A legelső nyakcsigolyát Atlasznak hívják, ami egyben annak a görög mitológiai óriásnak is a neve, akit Zeusz büntetésből arra kárhoztatott, hogy örökké a vállán tartsa az égboltot.

Ez a csont azért kapta ezt a nevet, mert közvetlenül a koponya alatt helyezkedik el és ily módon hordozza annak súlyát.

3. A gerincoszlop és a gerincvelő nem szinonímák

Röviden, a gerincoszlop csontokból, a gerincvelő pedig idegekből áll.

A gerincoszlop a koponyaalaptól a medencéig futó csontoszlop. Csontjait egyenként csigolyáknak nevezzük, ezek a csigolyák a gerincoszlop építőkövei.

Ezzel szemben a gerincvelő egy sűrű idegköteg, amely a csigolyalyukon keresztül halad.

A gerincvelő a központi idegrendszer része, közvetlen folytatása az agynak, segítségével tud az agy és a test kommunikálni egymással.

4. Reggel magasabb vagy, mint este

A porckorong egy gumiszerű anyag, amely elválasztja a csigolyatesteket egymástól, a gerinc hosszának körülbelül a negyedét teszik ki porckorongok.

A porckorongok tágulási és összehúzódási képessége miatt hol magasabbak, hol alacsonyabbak vagyunk.

Amikor például egyenesen állunk, a gravitáció összenyomja a gerincünkben lévő porckorongokat, aminek következtében azok lelapulnak, veszítenek a magasságukból.

Éjszaka, amikor vízszintesen fekszünk, a porckorongoknak lehetőségük van rehidratálódni és visszaállni a normál magasságukba, így ébredéskor kissé magasabbak leszünk, mint lefekvés előtt voltunk.

A kor előrehaladtával, ahogy az állandó nyomás hatására tartósan ellaposodnak a porckorongok, tartósan csökken a testmagasság is.

Az űrből visszatérő űrhajósok pedig akár 3 %-al is magasabbá válhatnak, vagyis aki 170 centisen indul űrutazásra az 175 cm-esen fog visszatérni, de ez az állapot nem tartós, maximum egy hétig tart.

Földi körülmények között a porckorong természetes növekedést a gravitációs gerincnyújtó pad segít megtapasztalni.

5. A gerincvelő nem tudja magát megjavítani

Míg a test más részei képesek az öngyógyításra, a gerincvelő erre sajnos nem képes.

A legtöbb sejt a szervezetben folyamatosan regenerálódik, a sérült gerincvelő azonban alig-alig gyógyul, ugyanis a sérült idegsejtek nem képesek a megújulásra.

Hosszú idegrostjaik újranövekedését a hegszövetek és az idegek belsejében zajló molekuláris folyamatok is akadályozzák, így a gerincvelő sérülés sajnos maradandó.

6. A gerincvelő 5 éves korig nő

A gerincvelő általában 5 éves korig fejlődik.

Ezt követően már csak a csigolyák alkotta gerinccsatorna növekszik a gerincvelő körül, ennek okán a gerincvelő nem terjed ki a teljes gerinccsatornára, a második ágyékcsigolya (L2) szintjéig található.

Következésképp az L2 csigolya alatti gerincsérülés esetén a gerincvelő már nem lesz érintett, a gerincvelőidegek viszont sérülhetnek, így az alsó végtagok érzékelésének csökkenése amire lehet számítani, a mozgásképesség viszont megmarad.

7. Megváltozik a gerinc alakja

Az emberi gerinc alakja születéskor egy „C” betűhöz hasonlít. Körülbelül 3 hónapos korban, ahogy a kisbaba felemeli a fejét, a nyaki gerincen kialakul a fordított „C” alakú görbület.

6 hónapos kor körül ahogy ülő, és 9-12 hónapos kor körül, ahogy álló testtartást vesz fel, a hát alsó része szintén fordított „C” alakúvá válik, ezáltal kialakul a felnőttekre jellemző dupla „S”-formájú gerincoszlop.

8. A gyerekeknek több csigolyájuk van, mint a felnőtteknek

Mindannyian 33-35 csigolyával kezdünk neki az életnek, de az összecsontosodási folyamat során végül 24-26 csigolyánk marad.

A gerinc alsó szakaszának összeolvadása a pubertáskor körül kezdődik és 30 éves korra befejeződik.

Az 5 részből álló keresztcsonti csigolyák összecsontosodásával alakul ki maga a keresztcsont és a 4-6 db csökevényes farokcsigolyából jön létre a farokcsont.

Ezek a csontok azért olvadnak össze, hogy a gerinc stabilabb és terhelhetőbb legyen.

9. A gerincsérülések többségét autóbaleset okozza

Az emberi gerinc rendkívül erős és rugalmas.

Valójában képes lenne majdnem egy teljes kört formálni, ha megpróbálnánk a gerincünket körbe hajlítani.

A gerincvelőt sem könnyű teljesen átvágni, egy tanulmány szerint a gerincvelő elszakadásához olyan nagy erőre van szükség, mintha egy 500 kilós jármű 30 km/órás sebességgel nekicsapódna egy falnak.

Ezt jól mutatják a statisztikák is miszerint a gerincsérülések 50%-át közlekedési balesetek okozzák, 20%-át zuhanás, a maradék 30%-át különböző sportbalesetek, mint a snowboardozás, lovaglás, jet-ski, sárkányrepülés továbbá a fegyverek által ejtett lövés/szúrás és a műtéti szövődmények teszik ki.

10. A hátfájás az evolúciónak köszönhető

Az evolúcióbiológiai és a bioarcheológiai elméletek szerint a hátfájás és más csontrendszeri problémák a felegyenesedett járás szerencsétlen mellékhatásai.

Az, hogy a teljes súlyunkat csak két végtagunkra osztjuk, fájdalmas következményekkel jár.

Az embereket lényegesen gyakrabban sújtják gerincbetegségek, mint a főemlősöket, és ennek egyik magyarázata a kétlábon járás következtében a gerincre jutó terhelés.

A csimpánzok gerincoszlopa például „C” alakú így a súlypont jóval a csípő előtt helyezkedik el. Az emberi test súlypontjának el kellett mozdulnia ahhoz, hogy extra erőfeszítés nélkül, hosszú időn keresztül kétlábon is megtartsa a testet.

A kialakuló alsó, ágyéki görbület hátrébb tolja a súlypontot, a nyaki görbület pedig lehetővé teszi, hogy nagy koponyánkat a gerincünk tetején egyensúlyozzuk a nyakizmok állandó összehúzódása nélkül.

Remélem, sikerült néhány új érdekességet is megtudnod a gerincedről. Ha kíváncsi vagy egy másik, sokakat összezavaró egészségügyi kérdésre is, kattints IDE, és tudd meg, mi a különbség a fizioterápia és a fizikoterápia között.